Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit gyakorló pedagógusok és iskolavezetők tesznek fel nekünk. Aki valaha is részt vett bármilyen iskolai vagy iskolán kívüli projekt megvalósításában az tudja, hogy egy ilyen folyamat bizonyos készségeket és képességeket feltételez mind a résztvevők, mind a koordináló személy(ek) részéről.
Ezek nagyjából (a teljesség igénye nélkül) a következők: együttműködés, csapatmunka, tudatos tervezés, felelős döntéshozatal, felelősségvállalás, hatékony kommunikáció és konfliktuskezelés, bizonytalanságtűrés, kiszámíthatóság, megbízhatóság, kitartás, tolerancia.
Tudvalevő, hogy éppen ezek azok a készségek és képességek, amiket az iskola amúgy elvár, de fejlesztésük érdekében nem feltétlenül tesz tudatosan eleget.
Az iskolai közösségi szolgálati projektek viszont kiváló alkalmat teremtenek fejlesztésükre.
Hogyan is? Ehhez először látni kell a folyamatot (amennyiben csoportos projektmegvalósítás történik):
- A diákok közösen döntenek arról, hogy milyen projektet fognak megvalósítani.
- Kitűzik a célokat és meghatározzák, hogy milyen eredményeket szeretnének elérni.
- Átgondolják a megvalósítás feltételeit, számba veszik az erőforrás szükségletet.
- Közösen megtervezik a folyamatot, kiosztják a feladatokat.
- Megvalósítják a projektet, ami az esetek többségében nem egyszeri alkalommal valósul meg.
- A projekt lezárásaként értékelik a folyamatot, levonják a tanulságokat és megünneplik az eredményeket.
Ahhoz, hogy mindez gördülékenyen menjen, először is nagyfokú bizalom szükséges, annak a feltételezése, hogy a kitűzött célokat sikerül majd megvalósítani. Ez feltételezi a pozitív gondolkodást, valamint azt is, hogy a tanár nem akarja a teljes folyamatot maga irányítani, képes bizonyos feladatokat, felelősségeket átengedni a diákoknak, vagyis delegálni.
A tanár szerepe átértékelődik, amennyiben nem ő a teljes folyamat irányítója és megvalósítója, hanem ő elsősorban facilitál, támogat. A „tevékenységet” a diákok végzik, hiszen az egész elsősorban azért történik, hogy bizonyos készségeik fejlődjenek (lásd fent). Ezért tisztázni kell a feladatokat, a felelősségeket, és elakadás esetén meg kell találni a megoldást. Megfelelő bizalmi légkörben a diákok a legtöbb helyzetet képesek megoldani, képesek egymást támogatni. Ahhoz, hogy a viták során (márpedig viták lesznek, és ez rendben is van) minél gyorsabban szülessen megegyezés, fontos, hogy a résztvevők képesek legyenek meghallgatni egymás véleményét, kulturáltan érveljenek, és megfelelő módon érvényesítsék a saját akaratukat.
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor nem meglepő állítás, hogy az ilyen típusú projektek megvalósításához interaktív, bevonó, kooperatív módszerek járnak, hiszen elsősorban ezek a módszerek teszik lehetővé a fent felsorolt készségek és képességek fejlesztését, és közben a sikeres projektmegvalósítást.
Következő számunkban néhány gyakorlati példával is szolgálunk majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése